Autonóm igazságszolgáltatás
2018. május 20. írta: Dr. Sándor Zsuzsa

Autonóm igazságszolgáltatás

Tudják-e, hogy az interneten van egy oldal, melynek neve - a Wikipédia mintájára -„Politikapédia”? Többek között azt olvasom rajta, hogy a demokrácia egyik alkotóeleme az autonóm igazságszolgáltatás. És micsoda véletlen, éppen akkor bukkantam erre az oldalra, amikor Trócsányi László, régi/új igazságügyminiszterünk arról adott tájékoztatást, hogy a kormány létre fogja hozni a közigazgatási különbíróságokat.

trocsanyi-magyar_nemzet.jpg

Kép: Magyar Nemzet

Na és, mi a baj ezzel – gondolhatják. Mit érdekel engem, egyszerű állampolgárt, hogy hányféle bíróság működik?

El kell keserítsem önöket, „egyszerű állampolgárokat”, nagyon is érinti jogaikat és érdekeiket ez a változás. Mit gondolnak, miért annyira fontos ez az új bíróság a Fidesz számára, hogy korábban - alkotmánysértően – még feles törvénnyel is létre akarta hozni? Ez csak azért nem sikerült, mert államfői vétót követően az Alkotmánybíróság megakadályozta. Most a visszaszerzett kétharmad birtokában elhárult minden akadály.

Az ördög persze a részletekben rejlik. Például abban, hogy milyen ügyeket vesznek ki a rendes bíróságok hatásköréből és terelnek át az új közigazgatási bírósághoz.

ordog-foto_kelemen_jozsef.jpg

Fotó: Kelemen József

A tervek szerint ide tartoznának mindazok az ügyek, amelyekben az állami szervek határozatainak törvényességéről kell dönteni. Ha egy cég elveszít egy közbeszerzést, a Közbeszerzési Döntőbizottság verdiktjét itt támadhatná meg. Ha egy újságíró eltitkolt közérdekű adatokhoz akar hozzájutni, itt kell majd perelnie. De ide tartoznának a Médiatanács döntései ellen indított perek is (ki kap, vagy ki nem kap frekvenciát, kit büntetnek és kit nem), az önök adóügyei és végül, de nem utolsó sorban a választási ügyekben is a Fidesz különbírósága döntene.

valasztas-zoom_hu.jpg

Kép: Zoom.hu

Most megkérdezhetnék, miért nevezem a majdani közigazgatási bíróságot a „Fidesz bíróságának”? Azért, mert Trócsányi igazságügyi miniszter már jó előre bebiztosította, hogy kik kerülhetnek majd bíróként erre a bíróságra. Egy miniszteri rendelet szabályozza azt a pontozási rendszert, amelynek alapján egy pályázó bírói kinevezést kaphat. Csak egy kis matek kellett ahhoz, hogy a miniszter a pontok arányát úgy alakítsa, hogy többet érjen a közigazgatásban eltöltött gyakorlat, mint a bírósági fogalmazói, titkári időszak. Márpedig nagyon nem mindegy, hogy egy pályázó éveken át a bíróságon, bírák között, vagy egy olyan minisztériumban, állami hivatalban szocializálódott, ahol a szakmai tudásnál jóval többre becsülik a lojalitást.

targyalas-jogasz_blog_hu.jpg

Kép: JogÁsz - Blog.hu

Trócsányiék persze arra hivatkoznak, hogy azért kell állami hivatalnokokkal feltölteni az új bíróságot, mert ők értenek igazán a közigazgatáshoz, az ő speciális szakmai ismeretük nélkülözhetetlen. Ez persze úgy hülyeség, ahogy van. Büntetőbíróként hoztam ítéletet adócsalási ügyekben, noha nem vagyok adószakértő, a régi Kőbányai Sörgyárban elkövetett hűtlen kezelés ügyében, holott nem tudok sört főzni, a halált osztogató ápolónő ügyében, noha nem tudok intravénás injekciót beadni, mi több olyan ügyben is, ahol egy daru tulajdonosa szegte meg foglalkozásának szabályait, pedig esküszöm, életemben nem építettem és nem bontottam le egy darut sem. A bírónak a jogszabályokat és a bizonyítékokat kell ismernie és ezek, no meg a saját lelkiismerete alapján döntenie – mindenkitől és minden mástól függetlenül. A többire ott vannak a szakértők.

feketeangyal-borsonline.jpg

Kép: BorsOnline

Miközben Gulyás Gergely telenyilatkozza a sajtót, hogy az „új kormány nem tervez olyan változtatást, amely érintené az igazságszolgáltatás függetlenségét”, jól sejtjük, a közigazgatási különbíróság csak egy következő lépés a Fidesz által már 2012-ben megkezdett rombolásban. Akkor „csak” a 62 év feletti bírákat küldték kényszernyugdíjba, a most szállíngozó tervek szerint már azoknak is „felajánlanák” a távozást, akik 1990 előtt már ítélkeztek (ők az ötvenes korosztály). És vajon miért támadta meg Orbán oly durván Darák Pétert, a Kúria elnökét? Hacsak nem azért, hogy beolvaszthassa a Kúriát a fideszhű Alkormánybíróságba? Mindehhez képest már igazán csak babazsúr, hogy a bíróságok igazgatása az Igazságügyminisztériumhoz kerül. Végül is mindegy, hogy a bíróságok önigazgatását Handó Tünde, vagy Trócsányi alatt szüntetik meg.

darak-nepszava_hu.jpeg

Kép: nepszava.hu

Higgyék el, ha mindez megvalósul, önök, „egyszerű állampolgárok” lesznek az igazi vesztesek.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://jog-asz.blog.hu/api/trackback/id/tr4713989236

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.05.21. 12:32:50

"Ez csak azért nem sikerült, mert államfői vétót követően az Alkotmánybíróság megakadályozta. Most a visszaszerzett kétharmad birtokában elhárult minden akadály."

Az AB most nem tudja megsemmisíteni?

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.05.21. 12:39:09

"A bírónak a jogszabályokat és a bizonyítékokat kell ismernie és ezek, no meg a saját lelkiismerete alapján döntenie – mindenkitől és minden mástól függetlenül. A többire ott vannak a szakértők."

Ez azért kissé sántít. Emlékezzünk csak Melegh Gábor jónevű és addig elismert szakértőre, aki a Rezesová-féle perben az összes többi szakértővel ellentétben azt hozta ki, hogy az áldozat volt ahibás a 4 halottat követelő balesetben, Rezesová pedig vétlen volt. (Melegh-et aztán ki is zárták a szakértői kamarából, mert az áldozatok hozzátartozóinak korábbi felkérését hamis indokkal - összeférhetetlenségre hivatkozva, amikor az nem állt fenn - elutasította, nyilvánvalóan a Rezesovától remélt és kapott zsírosabb jutalom reményében.)

Szóval nem árt, ha a bíró valamilyen szinten ért ahhoz a szakterülethez, amelyben bíráskodik. Különben ki van szolgáltatva a nem mindig pártatlan szakértőknek.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.05.21. 12:40:41

@Dr. Sándor Zsuzsa:

Akkor ez azt jelenti, hogy 2/3-dal alkotmányellenes törvény is hozható? Ez elég nagy gáz.

Terniak 2018.05.21. 12:52:20

Azzal, hogy most, a jelenlegi helyzetben, Magyarországon mi a célja ennek az átalakításnak, egyetértek. Nyilván abban a pár kényes ügyben majd, ami politikailag fontos, abban egy lojális bíró mondja ki a végső szót. Mert azért azt be kell látni, hogy az ügyek 99%-a teljesen érdektelen a mindenkori politika számára, ahogy a büntetőügyek 99%-a sem érdekel senkit, csak ha annak valamilyen politikai szála van. De ahogy egy bontóper teljesen érdektelen a politika számára, úgy egy adóügy is az - főszabály szerint.

A módja ennek nyilván megint úriemberhez méltatlan lesz, valószínűleg megint egzisztenciákat tesznek tönkre, és felépített karriereket dobnak kukába. De ez nyilván nem érdekli őket. Sőt, szerintem még a bírósági vezetést sem, vagy hallotta valaki a Kúria Elnökét határozattan kiállni az elmúlt időszakban a bíróságokat, sőt most már konkrét bírákat ért támadások miatt? Vagy az említett bírói nyugdíjazások idején? Vagy, amikor lekomcsizták őket? Bánáti elnök úr érdekes módon vissza tudta utasítani határozottan a Bárándy Pétert ért támadást.

Ugyanakkor azért a közigazgatási bíráskodás nem olyan egyszerű, mint ahogy a Szerző leírja. Ideális körülmények között igenis helyük van közigazgatásban tapasztalatot szerzett szakembereknek a bíróságon, mint ahogyan Nyugat-Európában ez teljesen bevett módszer. Mert azért az is nonszensz és abszurd, hogy eddig a bírói tanácsokban olyan büntető- és polgári bírák döntöttek arról, hogy ki lehet közigbíró, akik alapvető közigazgatási jogi ismeretekkel nem rendelkeztek. És igenis, egy adócsalást tárgyaló bírónak kell lennie adójogi ismereteknek mint ahogy a PKKB-n sem véletlenül volt külön gazdasági büntetőügyekkel foglalkozó csoport, vagy az ügyészségen ilyen ügycsoporttal foglalkozó ügyészek.

Az, hogy az AB megsemmisítette a perrendtartás vonatkozó részét, az nem valamiféle tisztességes kiállás volt, hanem háttérbeli személyi harcok eredménye - legalábbis pletykák szerint.

A közigazgatási különbíróság nem elvetendő gondolat. Sőt, lehet, hogy hasznos volna. Egy másik Magyarországon, egy másik időben. Ugyanakkor feleslegesen hangulatot sem kell kelteni e bevett intézmény ellen.

Zola_ 2018.05.21. 14:32:16

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Nem zárták ki a kamarából, megrovást kapott. (és jokora csorbát a nevén, a sajtónyilvánosság miatt, amit meg is érdemel)
Másodfokon lett kizárva az adott perben a szakértők közül, és nem kellett a birónak szakértőnek lennie ahhoz, hogy lássa, milyen etikai vétség történt.
Egy kellően alapos és lelkiismeretes bíró tudja, hogy milyen kérdéseket kell feltennie a szakértő(k)nek, hogy szakkérdésben dönteni tudjon. Ennek megvan a napi gyakorlata, ami fogalmazóként és titkárként tanulható.
Annak viszont nincs gyakorlata, hogy valaki úgy legyen bíró, hogy semmilyen bírósági gyakorlata nincs, pl. nem látott kurrenciát, aktákat, tárgyalást, nem foglalt írásba ítéletet, stb. Még akkor is, ha "csak" közig. bíró lesz.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.05.21. 16:34:48

@Zola_:

Köszönöm a kiigazítást Melegh ügyében.

"Egy kellően alapos és lelkiismeretes bíró tudja, hogy milyen kérdéseket kell feltennie a szakértő(k)nek"

Bocs, de ebben nem értek veled egyet. Az adott szakterület ismerete nélkül nem tudhatja, milyen kérdéseket kell feltennie. Egy szakértő meg annyira bele tud menni a szakmai kérdésekbe, hogy teljesen összezavarja a bírót. Az esetek többségében pedig nem lehet egy egyszerű igennel vagy nemmel megválaszolni egy kérdést, a kérdés leszűkítéséhez pedig bizony szakmai ismeretek szükségesek.

Képzelj el egy igen egyszerű esetet: egy főleg válóperekkel foglalkozó bíró ugyan hogyan lenne képes szabadalmi vagy szerzői jogi, esetleg gyilkossági ügyekben ítélkezni? Szakértőkkel vagy nélkülük.

Dr. Sándor Zsuzsa · http://jog-asz.blog.hu/ 2018.05.21. 17:17:02

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Tévedsz. Ha így lenne, a bírónak ezerféle szakmát kellene ismernie. A bíró addig kérdezi a szakértőt, amíg meg nem érti a problémát. Ha a szakértő nem képes olyan magyarázatot adni, amit egy "laikus" is megérthet, akkor alkalmatlan a feladatára. Ilyenkor ki kell/lehet másik szakértőt rendelni, aki képes erre. Azután össze lehet/kell ugrasztani a szakértőket, hogy melyiknek van igaza. Minden szakmának megvannak a szakmai szabályai, jogszabályokban, vagy elismert gyakorlatban, azt pedig a bíró is elolvassa, megtanulja. A jó bíró felismeri a rossz szakértőt, mert ha az nem tud valamire logikus magyarázatot adni, addig kell folytatni a bizonyítást, amíg minden egyértelmű lesz.

Éhesló 2018.05.21. 20:22:39

A bíróság és a bíró ma teljesen társadalmi kontroll nélkül tombol - ahogy a kedve tartja.
Nincs olyan demokratikus hatalmai ág, mely ennyire önjáró és kontroll nélküli lenne.
Ennek véget kell vetni.
Minél előbb, annál jobb.

Zola_ 2018.05.22. 00:25:05

@Éhesló: Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdés!

Éhesló 2018.05.27. 19:30:34

@Zola_: egy bekezdésből áll:
"XXVI. cikk

Az állam - a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében - törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására."

De ennek mi a köze ahhoz, ahogy a társadalom nem ellenőrizheti ezt a hatalmi ágat és szabadon tombolhatnak elmebeteg bírák, akár ártatlanokat elítélve tömeggyilkosságért (móri mészárlás), akár gyilkosokat szánalmasan kis büntetésre "ítélve" (Blaha Lujza téren iskolatársát halálra verő cigánygyerek).

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.05.28. 08:33:49

@Éhesló:

A móri ügyet én is az igazságszolgáltatás - és a bűnüldözés, mert az is totális csődöt mondott! - szégyenének tartom, justizmordnak. Még akkor is, ha Kaiser és tsai nem voltak ma született báránykák, ám a móri gyilkosságokat akkor sem ők követték el. Kemény bűnözők voltak, de nem gyilkosok.

A gyilkos cigánygyerek esete most nem ugrik be, de nem hiszem, hogy itt szerepet játszott a cigány volta. Az eset ismerete nélkül, látatlanban arra tippelek, hogy a fiatalkorú bűnözőkkel szembeni túlzottan elnéző ítélkezési gyakorlat lehet a ludas. Más kérdés, hogy a cigányok között arányaiban több a fiatalkorú bűnöző - ahogy a felnőtt bűnöző is -, ezért tudják a TASZ és egyéb "civil" szervezetek azt hazudni, hogy a bíróságok diszkriminálják a cigányokat, holott erről szó sincs.

A falunkban lakik egy népes cigány család, az egyik tagja épp pár napja szabadult. A család több más tagja most is ül ill. több évet ült nemi erőszakért (fiatalkorúként csoportosan egy 70 éves öregasszonyt erőszakoltak meg), gyilkosságért, rablásért, súlyos testi sértésért - az erőszakos bűncselekmények teljes skálája le van fedve.

Persze ez csak anekdotikus érvelés lenne, ha érvnek szánnám, de nem érvnek szánom, csak illusztrációnak.

Éhesló 2018.05.28. 10:31:15

@Kovacs Nocraft Jozsefne: mno.hu/migr_1834/bortonbe_megy_a_verekedo-222714

A bíróbűnözés kiváló példája ez (is), akárcsak a 2006-os futószalagon gyártott elsőfokú ítéleteik.
Ma már előléptek a ranglétrán és vezetővé "értek" ezek a deformált lelkű társadalompusztítók, akárcsak a pártbizottsági határozattal bírói kinevezést nyert elődeik tömegei.

Következmények nélkül tehetik ezt évtizedek óta.
süti beállítások módosítása